Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken – 2001

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.


Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken
– 2001


Az utóbbi években ismét reneszánszát éli a gyalogos természetjárás. A nyugat-európai országokban szálláshely és vendéglő hálózatok épülnek ki szebb útvonalak mellé, mert kiderült, hogy a túrázás a tehetősebbeknek is kedvenc időtöltése lett.
Egy nemrég készült felmérés szerint a felnőtt lakosság 75 százaléka nálunk is a legkedveltebb aktív üdülési formának tekinti a túrázást. Az elmúlt években országos és térségi szinten nőttek a támogatások is. Milliókat biztosítottak kilátók, turista jelzések felújítására, az ifjúsági és sport tárca támogatásával rövidesen megjelenik kéktúra útvonal korszerűsített térképe. De a támogatással párhuzamosan jogszabályi akadályokat is építettek a spontán túrázás elé. Ma a kijelölt túraútvonalak jelentős részén csak külön menlevéllel lehet kirándulni.
A korábbi szabályozás szabad átjárást biztosított a kirándulóknak a fokozottan védett természeti területeken is. Sok helyen ma is látni az 1982-es rendelet alapján készült táblákat, amelyek csak a kijelölt utakról való letérést kötötték külön engedélyhez.



Az 1982-es szabályozásnak megfelelő tábla áll ma is több helyen például a hegyestűi geológiai bemutathelyre menő ösvényeken. (A kép jobb alsó sarkában kinagyított – ugyanolyan szövegű – tábla a Szent György-hegyen található)


Az előző parlamenti ciklusban, 1996-ban megalkotott természetvédelmi törvény ezzel szemben kimondja, hogy a fokozottan védett természeti területen az érintett nemzeti parki igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez.
A szűkebb hazámat Veszprém megyét jelentős részen érintő Balaton-felvidéki Nemzeti Park 56 ezer hektáros területének közel egyötöde tartozik ebbe a kategóriába. (Az ország más részein is hasonló arányok lehetnek). A Kis-Balaton csaknem egésze és más területek mellett a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc jelentős darabjára érvényes a tiltás. A tiltott zónák jelentős része közvetlenül beékelődik a kéktúra útvonalba.


Először egy csobánci kiránduláson találkoztunk a “fokozottan védett természeti terület – belépés csak engedéllyel” feliratú táblával. A nemzeti park illetékese kérdésünkre azt válaszolta, hogy ne foglalkozzunk vele. Először azt hittük, hogy az elnéző hozzáállás csak nekünk, az ismerősnek, az újságírónak szól. De nem sokkal később egy pápai olvasónk írásban benyújtott belépési kérvényére is hasonlóan reagáltak. Az ilyen esetben kötelező írásos válasz helyet megkeresték a telefonszámát, és szóban mondták el, hogy nyugodtan menjen csak fel a Csobáncra, nem kell engedély hozzá. A táblát csak azért tették ki, mert a törvény alapján ki kellett tenni.
El is felejtettük volna az ügyet, ha később több turisztikai vállalkozótól nem hallunk arról, hogy a bizonytalan helyzet miatt nem mernek hosszú távra tervezni. Ki tudja mikor jut eszébe a természetvédelmi őrnek, hogy megbüntesse például a badacsonyi turistaúton engedély nélkül sétáló vendégüket.
Dr. Turi-Kovács Bélát a múlt év őszén még mint a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnökét kérdeztük meg a korlátozásokról. Akkor maga is úgy vélte, nem szerencsés a szabályozás, de a válaszadás előtt felkészülési lehetőséget kért. Legközelebb már miniszterként kerestük meg. Megbízásából Tardy János helyettes államtitkár nevében a tárca egyik munkatársa, dr. Temesi Géza válaszolt kérdéseinkre. Először szóban, majd azt felülbírálva írásban.
A tárca álláspontja szerint az adott helyre vonatkozó belépés generális tiltását a terület kezelési tervében feloldhatják, ha a természetvédelmi indokok ezt nem zárják ki. Erről kiegészítő táblákon tájékoztathatják a kirándulókat. Igaz, ezekre a táblákra várni kell, hisz négy év alatt még a tilalmat jelző táblákat sem helyezték ki a legtöbb helyre – állítólag a magas költségek miatt.
A minisztériumi véleménnyel nem teljesen vág egybe a törvény előírása, amely szerint a területre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat és az egyéb kötelezettségeket nem a kezelési tervben, hanem a védetté nyilvánító jogszabályban kell meghatározni. Mivel a nemzeti parkot kihirdető rendelet ilyent nem tartalmaz, akár a 10 ezer hektár egészére is érvényes lehet a törvényben lévő generális tiltás.



Ötezer forint leszurkolása után vezetőt és engedélyt kaphatunk. Így akár autóbusszal is végig lehet menni spontán sétálók, kirándulók elől elzárt kis-balatoni területen is


Más természetvédők szerint a törvényt kellene módosítani A jelenlegi fokozott védettségi szintet szabályozó kategória indokolt lehet a mai területi kiterjesztésben az építészeti, művelési korlátozásoknál. (Bár lehet, hogy ez is megérne egy misét.) Ugyanakkor a fenti korlátozásoktól elkülönítve kellene rendezni a gyalogos közlekedés ügyét, ahogy az korábban is volt. S akár a régi szabályok alapján engedni kellene az ösvényeken való szabad közlekedést. Olyan szabályok kellenének, amelyeket be lehet tartani. Amelyek betartatásához van erő, és meg lehet szerezni a társadalmi támogatást. Enélkül az egyébként betartandó szabályok is éppoly betarthatatlanná válnak.
Megkerestük Pál Bélát, az országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnökét, Szabó Lászlót, az ISM helyettes államtitkárát és dr. Budai Zoltánt, az aktív és az ökoturizmust zászlajára tűző gazdasági tárca helyettes államtitkárát. Megkérdeztük, nem gondoltak-e esetleg törvénymódosítás elindítására, vagy legalább a törvény következetesebb betartatására, hogy az érintettek megbízhatóbb feltételek között szervezhessék, tervezhessék hosszú távú működésüket.
Az ISM-ből többszöri sürgetés és ígéret ellenére sem kaptunk választ. A Budai Zoltán helyett válaszoló dr. Kovács János főosztályvezetőhelyettes érdemben nem reagált a kérdéseinkre. Ehelyett a környezetvédelmi tárcához irányított bennünket. Egyedül Pál Béla vélte problémásnak a jelenlegi helyzetet, és mint jelezte, írásban kér választ az ügyről a minisztertől.
Az esetleges változásokig, és a táblák kihelyezéséig csak azt tudjuk tanácsolni mindenkinek, hogy a kirándulás előtt a földhivatalban tájékozódjon a tervezett útvonal védettségi szintjéről. Ugyanis a környezetvédelmi tárca válaszadója arra is felhívta a figyelmünket, hogy a jogszabályok nem ismerete senkit sem mentesít a felelősség alól.
A természetvédelmi törvény érintett pontjának megsértéséért személyenként akár százezer forintig terjedő bírságot is kiszabhat az a szervezet, amely a törvényben előírt feladatát évek óta nem végezte el. Ha egyszer úgy gondolja.


—————–


Mellekletek:


Részletek az 1996-os természetvédelmi törvényből


26. paragrafus (1) A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére, valamint a fôbb korlátozó rendelkezésekre.
36. paragrafus (1) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket a védetté nyilvánító jogszabályban kell megállapítani.
40. paragrafus (1) Fokozottan védett természeti területen a 38. ž (1) bekezdésében foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történô belépéshez, kivéve – feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyeket.


———————–


1999. július 19.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Veszprém
Fax: 88/427-056


Tisztelt Cím!


Újságcikk készítéséhez szeretnék választ kapni az alábbi kérdésekre:
– Mi indokolja, hogy a Csobánc-hegy felső területéről kitiltották a hagyományos kirándulóforgalmat?
– A térség lezárása – a táblák kihelyezésén kívül – milyen jogilag is rögzített formában (például határozat) történt. S ha van rá lehetőség, milyen fórumon lehet az ellen fellebbezni?
– Hol és mikor lehet engedélyt kérni a hegytető megtekintésére illetve az azon való áthaladásra? Miért nincs ez jelezve a tiltótáblákon?
– Milyen szempontoknak, kritériumoknak kell megfelelni azoknak, akik a belépési engedélyt megkapják? (kor, nem, iskolai- illetve másfajta végzettség, pártállás, oltási bizonyítvány, vallás, rokoni kapcsolat, foglalkozás, beosztás, van sapkája, nincs sapkája, eskütétel stb.?)
– A hegy lábától induló utaknál miért nem tájékoztatják a túrázókat a lezárásról?
– Értesítették-e a természetjáró szövetségeket az országos kéktúra ösvény megcsonkításáról?
– A Csobánc-hegyen kívül melyik hegy van részlegesen, vagy teljesen lezárva? Hol terveznek hasonló lezárást a közeljövőben?
Kérem, az alábbi telefon illetve telefaxszámon jelezzék, ha személyesen illetve telefonon kívánnak válaszolni, vagy küldjék el válaszukat.
Segítségüket köszönve


Tisztelettel Győrffy Árpád újságíró



—————————————————-


 


Környezetvédelmi Minisztérium
Dr. Turi-Kovács Béla miniszter részére
Budapest
Fő u. 41-45.
1011

Tisztelt Miniszter Úr!


Talán emlékszik rá, hogy a Környezetvédelmi Bizottság tihanyi kihelyezett ülése után néhány szót váltottunk a gyalogos és kerékpáros természetjárás hazai lehetőségeiről, különös tekintettel az erdők illetve a természet védelméről szóló törvényekben található korlátozásokról. Akkor Ön – igaz bizottsági alelnökként – ígéretet tett arra, hogy behatóbban tanulmányozni fogja az érintett jogszabályokat, és ezt követően válaszol kérdéseimre a készülő riportomhoz.
Mint Ön előtt is bizonyára ismert, az 1996 előtti szabályozás korlátok között, de szabad átjárást biztosított a természetjáróknak a fokozottan védett területeken is. Ma is látni sok helyen az 1982-es minisztertanácsi rendelet alapján készült figyelmeztető táblákat, amelyek megengedték a spontán sétát a fokozottan védett természeti területen, csak a területen való tartózkodást, a kijelölt utakról való letérést kötötték külön engedélyhez.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40. § (1) szakasza ugyanakkor kimondja, hogy a “Fokozottan védett természeti területen a 38. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez, kivéve – feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyeket.”
A tilalom megszegőit más jogszabály szerint akár 100 ezer forintra is megbűntethetik.
Közvetlen környezetemben, a Balaton-felvidéken a nemzeti park 56 ezer hektáros területének közel egyötöde tartozik a fokozottan védett kategóriába. A Kis-Balaton mellett szinte minden tanúhegy – Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Hegyestű stb. – jelentős darabja. Az érintett területek beleékelődnek az országot behálózó kéktúra ösvénybe, lehetetlenné téve ezzel a spontán természetjárást.
Az Önnek legmegfelelőbb módon, formában – levél, személyes találkozás, telefon, stb. – választ szeretnék kapni a következő kérdésekre:
Miniszter Úrnak mi a véleménye az idézett szabályozásról, a gyalogos forgalom ilyen korlátozásáról?
A. Amennyiben megfelelőnek tartja, kérem válaszoljon arra, hogy kinek, milyen feltételekkel és milyen módon adnak engedélyt például Csobánc várának megtekintésére egy kirándulás során.
Az engedélyt milyen formában, mennyi idővel előre, milyen biztosítékokkal kell kérni?
Az engedély megadásánál milyen tényezőket vesznek figyelembe? Számít-e a kérelmező kora, iskolai végzettsége, szakképzettsége, családi állapota, lakóhelye, nemzetisége, vallása, hajának színe – esetleg más, itt nem szereplő dolog? Ha mindezek nem számítanak, akkor mi számít?
Az engedély birtokában a kiránduló egyedül, esetleg fegyveres kísérővel léphet-e a területre?
Ha az engedély csak kísérettel együtt érvényes, a nemzeti parkok jelenlegi személyi állománya milyen forgalmat tud lebonyolítani?
A fenti korlátozásokról illetve feltételekről hogyan kívánják tájékoztatni a lakosságot, a turizmusban érintett válallkozásokat és más szervezeteket?
A szabályok jelenlegi alkalmazásával kapcsolatban kérdezem: Rendjén valónak tartja-e azt, hogy egy gyalogos, vagy kerékpáros természetjáró nem mehet be a Kis-Balaton területére (kivéve a kijelölt apró részeket), miközben a környezetet szennyező emeletes buszokkal néhány márka fejében végig utaztatják a turistákat a védett területen?
Megfelel-e a törvényi előírásoknak és az Ön elvárásainak, hogy a fokozott védettséget jelző táblák kihelyezése az érintett nemzeti parki dolgozók pillanatnyi hangulata, véleménye alapján történik.
B. Ha a hivatkozott szabállyal nem ért egyet, tervezi-e módosító javaslat benyújtását? Ha igen, akkor milyen szabályok között tudja elképzelni a jövőben a gyalogos és kerékpáros természetjárást?
Bár talán nem közvetlenül az Ön tárcájához tartozik hatásköri szempontból az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, mégis arra kérem, hogy a természet és környezetvédelem szempontjai alapján válaszoljon a következőkre. Indokoltnak tartja-e, hogy a törvény 82. paragrafusának 2. bekezdésében a kerékpározást és a lovaglást csak az arra kijelölt utakon engedélyezi. ( Jelenleg az ilyen utak mennyisége elhanyagolható, sőt az erdőgazdaságok újabban ezeket is meg akarják szüntetni.)
Válaszaiban bízva
Tisztelettel üdvözli
2001. január 22.
Győrffy Árpád újságíró (Veszprém megyei Napló)


——————————


KORNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM
Természetvédelmi Hivatal
Helyettes Államtitkár
11-1121 Budapest, Költő u. 21. TeI.~ 395-7093 Fax: 200-8880
Ikt. sz.: TvH-710/2001.
EOV- 140/3/2001. Ugyint.: Dr. Temesi Uéza
Dr. Lánszki Imre úr kabinetfőnök


Miniszteri Kabinetiroda
Helyben



Tisztelt Kabinetfőnök Úr!
Az MK-l52/2001. ügyszámra hivatkozva Győrfffy Árpád újságíró miniszter úrhoz címzett levelére az alábbi állásfoglalást adom.


A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. (a továbbiakban Tvt.) 26. ~ (1) bekezdése
szerint a védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell
hivnia a figyelmet aimak védettségére. valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre. A Tvt. 41.
~ (1) bekezdése a megjelölésre ill. a felhivásra hatósági tájékoztató, valamint eligazító
táblákat nevesíi.


Fokozottan védett természeti területen a Tvt. 40. ~ (1) bekezdése szerint az igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez, kivéve – feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyeket. A természetvédelmi hatóság – ha a védelem érdekei szükségessé teszik – védett természeti területen, vagy annak meghatározott részén is (tehát nem csak fokozottan védett természeti területen) korlátozhatja illetve megtilthatja a közlekedést és a tartózkodást, amely hatáskört a Tvt. 37. ~ (2) bekezdése állapítja meg.


Uyőrffy Árpád úr levelében felvetett problémakörben meghatározó még a Tvt. 36. ~ (2) és (3),
valamint 38. ~ (4) bekezdése, amelyek szerint:
4 valamennyi védett természeti területre természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni;
4 természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység;
4 a keze/és! terv meghatározhatja a védett természeti területen folytatandó tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése atörvénvben meghatározott engedély beszerzése (1101 mentesít.


A levélben szereplő fényképfelvételen is látható természetvédelmi hatósági tábla törvényi korlátozást jelenít meg az állampolgárok számára. Az ilyen, fokozottan védett természeti területet jelölő hatósági táblát kiegészítő táblák kísérhetnek, amelyeken rövid formában szerepelhet pl. a kivétel és annak feltételei [38. ~ (4) bek.], valamint az illetékes nemzeti park igazgatóság megnevezése és címe. Utóbbira azért van szükség, hogy az állampolgárokat a természetvédelmi kezelő táj ékoztassa a belépésre engedélyt adó hatóságról. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy valamennyi engedélyköteles tevékenységet a védett és a fokozottan védett természeti területeken hatósági tájékoztató táblán megjeleníteni rendkívül nehéz volna, ezért csak a főbb korlátozó rendelkezésekre kell a figyelmet felhívni. Ezen figyelemfelhívást a hatósági tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábláknak kell tartalmazniuk.


Győrffy Árpád Úr feltett konkrét kérdéseire a fentieken túl a további válaszok adhatók.


Fokozottan védett természeti területre történő belépés engedélyezése és a feltételek meghatározása a nemzeti park igazgatóság hatásköre. Eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. előírásai vonatkoznak. Az engedély megadását ill. feltételeit, vagy annak megtagadását a természetvédelmi célok és érdekek, a természetvédelmi kezelés objektív szempontjai határozzák meg. Az igazgatóság szükség esetén olyan feltételt is előírhat, hogy a látogatás csak természetvédelmi ön kísérettel lehetséges. A Természetvédelmi Őrszolgálat azonban hatósági őrszolgálat, nem fegyveres testület, az Őrszolgálat tagjai tehát hatósági, és nem fegyveres őrök, rendelkeznek azonban önvédelmi célú szolgálati fegyverrel.


A természet védelmét szolgáló jogszabályokról, a jogszabályokban foglalt korlátozásokról a természetvédelmi hatóság hatósági tájékoztató táblákkal és egyéb tájékoztató tevékenységével gondoskodik. A jogszabályok ismerete azonban elengedhetetlen követelmény minden természetes és jogi személy számára a tevékenysége folytatása tekintetében, mert a jogszabályok nem ismerete senkit sem mentesít a felelősség alól.


A védett természeti területeket jelölő hatósági tájékoztató táblák kibelyezése nem a nemzeti park igazgatóság dolgozóinak hangulata alapján történik (mint ahogy azt a levél írója említi), hanem a vázolt törvényi előírásoknak megfelelően. Az utóbbi években folyik és napjainkban is tart a védett természeti területeket jelölő teljes hatósági táblapark cseréje. A korábbi alumínium alapanyagú, és a területekről rendszeresen ellopott hatósági táblákat más alapanyagú táblákra cseréljük, és jelenleg van folyamatban a természetvédelmi táblák országosan egységes rendszerének kialakítása. Mindez jelentős költségkihatásai miatt fokozatosan valósul meg.


Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. 82. ~ (2) bekezdésével kapcsolatban javasoljuk, hogy Győrffy Árpád Úr sziveskedjen állásfoglalást kérni az erdészeti hatóságtól, vagy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Elivatalától. Védett természeti területen álló erdők vonatkozásában a már említett természetvédelmi kezdési érdekek a meghatározóak, emellett az erdőtörvényben foglalt szabályozás alól a természetvédelmi hatóság sem tehet kivételt.


A további természetvédelmi részletkérdésekben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot kellene Győrffy Árpád úrnak megkeresnie.


Budapest, 2001. február 19.
Udvözlettel
Dr. Tardy János h.


A szerző írásai Az Útikalauzban

Győrffy Árpád: 300 kilométer bringával a Duna mellett – 1998

Győrffy Árpád: Barlang a sóhegy gyomrában – Parajd – 1997

Győrffy Árpád: Beregi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Biciklivel Veszprém megyében és a Balatonnál

Győrffy Árpád: Borúton a Villány körül – 1997

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – általános bemutatás – 2005

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Ferences kolostorok – 2004

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Pénz, vásárlás, ételek – 2004

Győrffy Árpád: Champagne, Párizs – Franciaország – 2001

Győrffy Árpád: Elzászban a Mikulás hozza a turistát – 1997

Győrffy Árpád: Felső-ausztriai sörtúra biciklivel – 2000

Győrffy Árpád: Helsinki, a tengerre épült főváros – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Horvátország- Montenegro-Bosznia – 2002

Győrffy Árpád: Két keréken a Fertő körül – 1996

Győrffy Árpád: Konstanz-Colmar-Amszterdam-Berlin – 2000

Győrffy Árpád: Linköping, Nyköping, Stockholm – Svédországi anziksz – 1993

Győrffy Árpád: Losonci kirándulás 2004

Győrffy Árpád: Madárlesen a Tisza-tónál – Tiszafüred, Poroszló, Örvény, Abádszalók – 2008

Győrffy Árpád: Magyar szőlőből készült a champagne – 2001

Győrffy Árpád: Magyarok Mariazellben – 1996

Győrffy Árpád: Medjugorje – a csodák városa – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Minket kidobtak – magyarsvábok közt Németországban – 1994

Győrffy Árpád: Mostar, Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Nagy utazásunk északon – avagy rövid flört Skandináviával – 2001

Győrffy Árpád: Nantes, Angers – Nyugat-Loire – Franciaország – 2006

Győrffy Árpád: Nizza – karnevál – 2005

Győrffy Árpád: Pécs, a családias nagyváros – 2006

Győrffy Árpád: Pozsony, Brno, Telc, Ceske Budejovice, Karlovy Vary, Tabor, Prága – Csehország, Szlovákia – 1999

Győrffy Árpád: Prága – Sör mellet magyarul – Csehország – 1999

Győrffy Árpád: Rovaniemi – Kutyaszánnal a Mikulásnál – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Szarajevó – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Szarajevón át a Hvar-szigetre (Bosznia, Horvátország) – 2006

Győrffy Árpád: Szatmári kalandozások – 2004

Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Tegeződve a természettel – Nockberge Nemzeti Park 1998

Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sült báránnyal- 1999

Győrffy Árpád: Terepjáróval igen, lóval, biciklivel nem! – 2001

Győrffy Árpád: Tesanj, Jajce, Travnik, Banja Vrucica – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Tiborc mai panasza – 1998

Győrffy Árpád: Tíz nap a székelyeknél – 1997

Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken – 2001

Győrffy Árpád: Web alapú levelezés idegenből -2004


A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár