Kovács Lajos – Szádvár vára – 2007


Kovács Lajos: Szádvár vára – 2007


Az Aggteleki Nemzeti Park területén – a szlovák határ közelében – a festői Szögliget község fölött emelkedő Szádvár romjai több mint háromszáz éve elhagyatottan állnak.
Megépítésének körülményei még a múlt homályába vesznek, így a szakemberek csak feltételezik, hogy az 1268-ből fennmaradt első okleveles említésű erősség valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állhatott, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori emberi lakóhelyre.



A XIV. század elején a területet megszállta a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege, akitől csak a szétdarabolt országot újra egyesítő Anjou Károly király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, helyette a völgy túloldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, ahová a környékbeli jobbágyfalvak alávetett népessége hordta be a földesúri szolgáltatásokat és adókat, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a magyar trónra juttató bárók közül Bebek György főnemesnek adományozta oda.
A XV. század közepén a Felvidéket tartósan megszálló, harcedzett cseh huszitákkal szövetséges Peter Komorowsky lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, ahonnét garázda embereivel fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé, akik közül György úr a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus időszakban mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban. Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy hatalmas fennsíkját uraló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt, míg a meredek hegyoldal felől félköríves ágyúrondellák védelmezték. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyakat a meredek hegyoldalban kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer húzott fel a magaslatra.
A pártoskodó főúr megfékezésére 1567. január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány erős zsoldos sereggel vette ostrom alá a hegyi sasfészket, amit férje távollétében Patócsy Zsófia úrnő védelmezett a helyőrség élén. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai súlyosan megrongálódtak, de már a gyalogsági rohamot nem várták meg a várbeliek, hanem szabad elvonulás fejében feladták a posztjukat.
A XVII. században már lassan elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el, de falai alatt gyakran megjelentek a Habsburg császári ház ellen harcoló erdélyi seregek.
A XVII. században egymást váltották tulajdonosai. 1682-ben Thököly Imre kurucai vették birtokba, akik a következő évben sikeresen védték meg a Bécs alól a Bódva völgyén át hazavonuló Sobieski János lengyel király csapataitól. Ám a csekély létszámú felkelő később kardcsapás nélkül kaput nyitott a felvonuló Caprara császári generálisnak.
Szádvár “elrontásáról” 1686-ban döntöttek Bécsben. Az osztrák zsoldosok lőporral aláaknázták és felrobbantották falait, amiket többé nem állítottak helyre. Ezzel hazánk egyik legnagyobb alapterületű vára vált rommá.


Kovács Lajos


Egy felhívás


Tisztelt Várbarátok!

A 2006 őszén alakult Szádvárért Baráti Kör elhatározta, hogy a nagyközönség előtt szinte ismeretlen várat újra látogathatóvá teszi. Ennek érdekében 2006. október 21-23-án a Kör tagjai önkéntes munkán vettek részt, melynek célja – együttműködve az Aggteleki Nemzeti Park munkatársaival – a felesleges növényzet megritkítása, eltávolítása volt.
E tevékenység elvégzése nélkül nem lehetséges az állagmegóvás, láthatóvá válnak majd a növényzet által eddig eltakart magas falak, és előkészítésül szolgál majd a továbbiakban a felmérési munkálatokhoz.
A hatalmas feladat elvégzése érdekében a sikeresnek bizonyult kezdeményezést a Baráti Kör 2007. március 16-17. napján megismétli. A megelőző napon, március 15-én a szögligeti megemlékezések keretében fogjuk felavatni a várat ismertető táblát a várhegy tövében, a ,,Szalamandra-ház” mellett.
Minden érdeklődőt, támogatót szívesen fogadunk, legyen szó szakmai, anyagi támogatásról, avagy segítségről a bozótirtásban.
Szállás, étkeztetés előzetes kérésre megoldható! Érdeklődni lehet a www.szadvar.hu oldalon lévő e-mail címen, illetve a 06-30-219-87-52-es telefonszámon.
Találkozzunk március közepén Szádvárban!


A képek, mint rekonstrukciós elképzelések, Ferenc Tamás alkotásai.
A fotókat Molnár Tamás készítette –
www.civertan.hu
Más várakat bemutató írásokat talál a Magyar várak sorozat, Északi várak című albumában, ami megvásárolható a
www.var-webaruhaz.hu oldalon.


Légy te az első hozzászóló a(z) "Kovács Lajos – Szádvár vára – 2007" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár