Kovács Lajos: Szádvár vára – 2007
Az Aggteleki Nemzeti Park területén – a szlovák határ közelében – a festői Szögliget község fölött emelkedő Szádvár romjai több mint háromszáz éve elhagyatottan állnak.
Megépítésének körülményei még a múlt homályába vesznek, így a szakemberek csak feltételezik, hogy az 1268-ből fennmaradt első okleveles említésű erősség valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állhatott, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori emberi lakóhelyre.
A XIV. század elején a területet megszállta a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege, akitől csak a szétdarabolt országot újra egyesítő Anjou Károly király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, 
hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, helyette a völgy túloldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, ahová a környékbeli jobbágyfalvak alávetett népessége hordta be a földesúri szolgáltatásokat és adókat, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a magyar trónra juttató bárók közül Bebek György főnemesnek adományozta oda.
A XV. század közepén a Felvidéket tartósan megszálló, harcedzett cseh huszitákkal szövetséges Peter Komorowsky lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, ahonnét garázda embereivel fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé, akik közül György úr a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus időszakban mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban. Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy hatalmas fennsíkját uraló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt, míg a meredek hegyoldal felől félköríves ágyúrondellák védelmezték. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyakat a meredek hegyoldalban kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer húzott fel a magaslatra.
A pártoskodó főúr megfékezésére 1567. január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány erős zsoldos sereggel vette ostrom alá a hegyi sasfészket, amit férje távollétében Patócsy Zsófia úrnő védelmezett a helyőrség élén. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai súlyosan megrongálódtak, de már a gyalogsági rohamot nem várták meg a várbeliek, hanem szabad elvonulás fejében feladták a posztjukat.
A XVII. században már lassan elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el, de falai alatt gyakran megjelentek a Habsburg császári ház ellen harcoló erdélyi seregek.
A XVII. században egymást váltották tulajdonosai. 1682-ben Thököly Imre kurucai vették birtokba, akik a következő évben sikeresen védték meg a Bécs alól a Bódva völgyén át hazavonuló Sobieski János lengyel király csapataitól. Ám a csekély létszámú felkelő később kardcsapás nélkül kaput nyitott a felvonuló Caprara császári generálisnak.
Szádvár “elrontásáról” 1686-ban döntöttek Bécsben. Az osztrák zsoldosok lőporral aláaknázták és felrobbantották falait, amiket többé nem állítottak helyre. Ezzel hazánk egyik legnagyobb alapterületű vára vált rommá.
Kovács Lajos
Egy felhívás
Tisztelt Várbarátok!
A 2006 őszén alakult Szádvárért Baráti Kör elhatározta, hogy a nagyközönség előtt szinte ismeretlen várat újra látogathatóvá teszi. Ennek érdekében 2006. október 21-23-án a Kör tagjai önkéntes munkán vettek részt, melynek célja – együttműködve az Aggteleki Nemzeti Park munkatársaival – a felesleges növényzet megritkítása, eltávolítása volt.
E tevékenység elvégzése nélkül nem lehetséges az állagmegóvás, láthatóvá válnak majd a növényzet által eddig eltakart magas falak, és előkészítésül szolgál majd a továbbiakban a felmérési munkálatokhoz.
A hatalmas feladat elvégzése érdekében a sikeresnek bizonyult kezdeményezést a Baráti Kör 2007. március 16-17. napján megismétli. A megelőző napon, március 15-én a szögligeti megemlékezések keretében fogjuk felavatni a várat ismertető táblát a várhegy tövében, a ,,Szalamandra-ház” mellett.
Minden érdeklődőt, támogatót szívesen fogadunk, legyen szó szakmai, anyagi támogatásról, avagy segítségről a bozótirtásban.
Szállás, étkeztetés előzetes kérésre megoldható! Érdeklődni lehet a www.szadvar.hu oldalon lévő e-mail címen, illetve a 06-30-219-87-52-es telefonszámon.
Találkozzunk március közepén Szádvárban!
A képek, mint rekonstrukciós elképzelések, Ferenc Tamás alkotásai.
A fotókat Molnár Tamás készítette – www.civertan.hu
Más várakat bemutató írásokat talál a Magyar várak sorozat, Északi várak című albumában, ami megvásárolható a www.var-webaruhaz.hu oldalon.
