Pintér András: Csehországi utazás – 2003


Pintér András: Csehországi utazás – 2003. július 20 – 24.


Résztvevők: Természetjárók, kiegészítve családtagokkal, barátokkal, 45 fő a gépkocsi-vezetővel.


Július 20-án léptünk be Csehországba. Először Brnóba álltunk meg, ahol az előrehaladott időre tekintettel csak 1 óra 20 percet kaptunk a parkolóból elindulástól érkezésig, gyakorlatilag 1 óra sem volt a nevezetességek megnézésére. A következőkre jutott idő:
· Mária mennybemenetele templom (jezsuita) – díszes, fényes,
· Szt. Jakab templom(német) – magas tűtornyú, gótikus, kis ördög az ablak keretén, bosszantásául a cseh Szent Péter-Pál székesegyháznak…
· Parnasszus díszkút (barokk, XVII.szd-i),
· Szt. Péter, Pál székesegyház (Petrov dombra épült) – korai gótikus Mária-szobor, Pieta, külső falon karzatos fülke, illetve szószék,
· Szentháromság-szobor a téren,
· Még egy kávázóba be tudtunk térni – egy sörre (23 Kc)


Sajnos, az idő lejárt, igyekezni kellett a buszhoz. Így kimaradt a nevezetes kapucinus templom a zsugorított barátok kriptájával, illetve a vár a Spilberk hegy tetején. A buszról nézve impozáns látványt nyújtott.
A szállásunk Prágában reményeinken felül jó volt. Hamar felfedeztük a szállás közeli Kaufland szupermarketet, kisebb bevásárlással próbáltuk ki. (Pl. a dobozos sör 13,90-ért). Itt vettük az átszállós villamosjegyeket 12 Kc/db áron. A 11-es villamos átszállás nélkül bevisz a Vencel térre, ott metro átszállással a Moldván túlra is el lehet jutni, 60 percig érvényes a jegy, korlátlan számú átszállásra.
Este 9-kor 6 fős csapatunkkal elmentünk az esti Prága bejárására mentünk. Végigsétáltunk a Vencel téren, szép látványt nyújtott a kivilágított Múzeum, a Vencel szobor és a tér két oldalán levő néhány megvilágított épület. Tovább mentünk a “Na prikope” főutcán, majd a Lőportorony következett. Mire az Óváros térre érkeztünk, teljes fényárban úszott minden, sejtelmes díszkivilágításban a Tyn templom magas tornyaival. (Továbbra is zárva, csak kívülről látható). Szintén kivilágítva a teret uraló Husz János szobor és az Orjol tornya. A térről kis utcákon áthaladva térkép alapján eljutottunk az U Fleku vendéglőhöz. Meglepetésre igen korlátozott volt a nyitva tartó helyiségek száma. A kerthelyiség zárva, tulajdonképpen csak 1 nagy terem volt nyitva, hosszú asztalokkal, padokkal telezsúfolva. Dajdajozó hangos német társaság foglalta el az ódon helyiségben az asztalok nagy részét. Amikor leültünk, hozta a pincér az étlapot. Barátunk jó németséggel elhárította, hogy mi egy sörre vagyunk itt, meg a hangulat miatt. Erre hozták a 4 dl-es korsókban a sört, de egyik társunk részére ásványvizet kértünk. Hamarosan megjelent a pincér egy pohár lehűtött vízzel, és 6 pohárka becherovkával – ez tradíció – mondta. Amint elfogyasztottuk az italokat, jött a fizető, nem is a számlával, hanem egy cetlivel, 3 tétellel és 782 Kc végösszeggel. Én olyan maximum 500-ra számítottam, de, mint kiderült, a sörökért 45, a becherovkákért 81, a vízért (külön sor) 72 Kc-t kértek! Mindezt kb. 15 perces tartózkodásért. Nem a sör íze miatt álltunk fel keserű szájízzel az asztaltól. Úgy gondoltuk, ez volt az első és utolsó látogatásunk ebben a sörözőben.
Másnap, 21-én prágai szabad programra indultunk. (A buszvezető szabad napot kapott). Így a villamos volt a közlekedési eszközünk. Ismét a 11-es villamossal indultunk el négyen. Együtt mentünk metró átszállással a Moldva partjáig. Ott néhány fénykép készült a “Manesuv most” közepén (ez egy szomszédos híd) a Károly hídról, a Moldván túl magasodó várról és a Művészek Háza palotáról. Gyalogosan elsétáltunk a Károly-hídig. Ott még néhány fotó a hídtoronyról, a téren álló IV.Károly király szobráról. Átsétáltunk a hídon, majd a túlsó oldalon, a “Malá Strana”-n, a Kis Oldalon néztük a nevezetességeket. Megnéztük a Szent Tamás templomot, arrébb a Szent Tamás söröző előtt vitt el az utunk (este meglátogattuk), majd betértünk a Wallenstein palota gyönyörűen karbantartott, falakkal lezárt parkjába. A kapubejárat a Latenska utcáról nyílik, a söröző közelében. A parkban szökőkút, bokrok, pázsit, barlangfal-utánzat, római szobormásolatok sora, egy impozáns kerti épület freskókkal található. A parkból annak másik kapuján kilépve az említett “Manesuv most”-hoz érkeztünk. Átmentünk a hídon, majd a közeli templomokba (Szent Egyed, Szent Miklós az Óváros-téren) tértünk be. Az utóbbi az egyetlen huszita vallású templom Prágában, gyakran tartanak ott koncerteket. Átsétáltunk az Óváros téren a Vencel térig. Ott több pavilonnál kolbászt, hamburgert lehet vásárolni, sör, üdítő, becherovka is kapható, általában 25 Kc áron. Két év alatt nem változtak az árak – koronában.
Utána kis kerülővel elmentünk a Jozefába, a zsidó negyedbe. Ott egy kis séta (Ó-új zsinagóga, régi zsidótemető), a mellette levő kis utcában is egy belépődíjas zsinagóga mellett mentünk el.
Szállásunkon töltött délutáni pihenő, vacsora után ismét elindultunk a városba az esti programra. A villamosról ezúttal a Múzeum előtti megállónál (Pavlová) szálltunk le. Elsétáltunk az U Kolicha vendéglőbe, Svejk kocsmájába, a Kehelybe. Nem sokáig, tán 15-20 percig voltunk ott. Barátunk németül magyarázta, hogy csak sört kérünk, de 2 percenként hozták ezen kívül a különböző rövid italokat, ételkínálatot melyeket udvariasan mindig elhárítottunk. Hamarosan megjelent egy Svejk ruhába öltözött harmonikás énekes, mögötte egy trombitás és énekelve, zenélve körbejárták a termet. Tulajdonképpen jó hangulat volt már a kora esti órában is, de nagyon erőszakosak voltak a pincérek. A fogyasztás, fizetés után (50 Kc volt a sör) siettünk a metróra, hogy még beleférjünk a csatlakozási időbe. A metróról leszállva megkerestük a Latenska utcában a Szent Tamás pincét. Itt nagyon jó körülmények között – semmi unszolás, erőszakos kínálás – söröztünk, a hangulatos helyen voltak vacsorázók is. Utána a kivilágított Károly hídon visszasétáltunk a régi városrészbe. Szép látványt nyújtott a kivilágított vár és a többi nevezetesség.


A következő nap busszal indultunk, hogy megnézzük a várat, a Hradzsin-t. Elég távol parkolt a busz, a vízszintes út után egy hosszú lépcsősoron felmenve értük el a vár egy oldalsó bejáratát Itt az Érseki palotát láttuk. Jobb felé a Szent Vitus templomhoz jutottunk. Itt a királysírokhoz, kriptához és a szentélyhez csak belépődíjjal lehet menni. Mi az idő rövidsége miatt (délutáni program) megelégedtünk a templom oldalsó részeinek bejárásával (kápolnák, szószék, festmények), 2000-ben egyébként végig bejártuk.
Utána a harmadik várudvarban a Sárkányölő Szent György szobrot és a régi királyi palotát láttuk. A további vársétálás helyett Loreto-t, a Lorettoi Szűz Mária templomot kerestük meg, kicsit nehezen. Itt is belépő volt (40Kc), de meg tudtuk nézni a kerengőt a belső udvarral, domborműves fallal, belül a díszes templommal. Az Arany utcácskába ezúttal nem mentünk be, két éve voltunk, most szintén belépődíjas, sokan álltak a pénztárnál. Mivel még volt idő a találkozásig, elmentünk a Kis oldali Szent Miklós templomhoz is, de itt már nem váltottuk meg az 50 Kc-s belépőt (szintén láttuk a múltkor) és kevés időnk is volt.
Délután 1 órakor indultunk Kutna Hora-ba, ahova nehéz eligazodás után 16 órára érkeztünk. Először a Szent Borbála templomot néztük meg. A templomnak érdekes, sátorszerű teteje van, bent – belépődíjjal, magyar nyelvű lapvezetővel – körbejártuk a nevezetességeket (bányász szobor, faragott padok, freskók, oszlopdíszek). Utána buszra szálltunk, kerestük a Sedlec-ben a csontkápolnát (Kloster). 3 5 lett, mire megtaláltuk. Ez egy temetőkápolna, belül minden (csillár, címer, bútorok, girlandok és 4 piramis) emberi csontokból készült. A csontok nagy része az 1318-as nagy pestisjárvány áldozataitól származik, de talán a szentföldről hozott földbe temetkezőktől is került ide csont. A leírás szerint egy vak szerzetes formált a kikészített csontokból “bútorokat”.


A 4. nap, július 23-án indulás Karlovy Vary-ba.
Az úti tervben szerepelt Karlstein (csehül Karlstejn) is, így egy mellékúton oda indultunk, 9 órára érkeztünk meg. Felballagtunk – kipakoló árusok, vendéglők az út két oldalán – a település fölé magasodó nagy területű várba. Ott kiderült, hogy angol nyelvű idegenvezetéssel, csak 1 11-kor indítanak csoportot a muzeális értékek (koronamásolat, kincsek, bútorok, stb.) megtekintésére, 200 Kc/fő áron, 50 percben. Így egy kicsit hosszabbra sikerült a tartózkodás a tervezettnél. Körbejártuk a “szabad” várterületet, fotókat készítettünk, bementünk a 80 m mély várkutat is magába foglaló kis shop-ba is. A várlátogatás után 12-kor indultunk tovább, de a kelleténél hosszabb, sok mellékutat is tartalmazó út után érkeztünk csak meg Karlovy Vary-ba, a szálláshelyre a Hestia panzióba. Itt is esti városnézésre indultunk, a centrumig a busz bevitt 8 Kc-ért. A központból séta a Tepla folyócska mentén a szebbnél szebb házak, üdülők, fürdőházak között. Egy utcán is beernyőzött vendéglőnél leültünk vacsorázni. (Panírozott sertésszelet burgonyával – 99 Kc/adag áron Közben eleredt az eső, szerencsére a vacsora végére elállt. Tovább folytattuk a sétát, majd a buszállomásra indultunk.
A következő napon 9 órakor indultunk a busszal Marianské Lázne (Marienbad) felé. Ötven percre kiszálltunk, sajnos, messze a központtól, így gyalogosan csak részben láttunk a kis fürdővárosból. A parkok városa tényleg szép, de Karlovy Vary-hoz hasonlítva alul marad. A templomokat, a kolonnádot idő hiányában nem tudtuk megnézni, a nagy parkot is csak egy pillantásra láttuk, vissza kellett indulni a buszhoz. Így folytathattuk utunkat 11 után pár perccel Plzen felé. Most már jó úton mentünk, így másfél óra múlva landoltunk a parkolóban. Két óránk volt a nevezetességek megtekintésére. Elsőnek a Szent Bertalan templomhoz értünk, a 193 x 139 m területű Republic térre. A templom 103 m magas tornya a legmagasabb Csehországban. Csak az előtérből néztük meg, de láttuk a főoltáron a faragott, gótikus “Plzeni Madonna”-t (aranyozott) és a többi díszítést. A belső részt és a tornyot belépődíjjal lehet itt is megnézni. Utána szinte az egész csapat a Polgári Serfőzdébe (Prazdroj) vonult, ez a régi sörgyár. Itt kis kiállítás is volt a gyári csarnokban, de gyárlátogatáson is részt lehet venni belépődíjjal. Nekünk ez nem jöhetett számításba a kiszámított idő miatt, így maradt az udvari teraszon elfogyasztható helyben főzött sör. Visszafelé menet volt még egy kis idő a tér további részeinek megtekintésére, a tér házainak fényképezésére, kis bevásárlásra. Időre visszaérkeztünk a 31 fokos hőségben a buszhoz. Visszafelé jól jöttünk, fél 4 körül már Karlovy Vary-ba értünk. A buszvezető letett bennünket a központi buszállomás közelében. Innen néhányan felmentünk a Pupp szálló mellől induló siklóhoz. Negyedóránként jár, oda út 30 Kc, retúr 50 Kc áron. A hegyen volt egy kilátótorony, lifttel (10 Kc) felmentünk, a szép panorámában gyönyörködtünk. Távcső is volt fenn, korona bedobása nélkül is működött. Néhány kép a városról felülnézetben, majd visszamentünk a siklóval. Séta a szokásos útvonalon. Bementünk a központi helyen magasodó Mária Magdolna templomba, amelynek nevezetessége a XVI. szd-i gótikus Madonna szobor. Utána benéztünk még a templom előtt álló üvegépületbe, ahol a híres gejzír szökell, 10-12 m magasra. Bent az épületben kulturális kiállítás és vásárlási lehetőség van és sorban állnak a 70 és 30 C fok közötti különböző források. Éppen indultunk vissza a központ felé, amikor az időközben beboruló égből heves zivatar támadt. Utána már csak a buszra siettünk. Másnap Bécsbe vezetett utunk, de ez már más rovatra tartozik…


Lejegyezte: Pintér András Szegeden, 2003. augusztusában


A szerző írásai Az Útikalauzban


Pintér András: London, Seven Sisters, Canterbury,  Windsor – Angliai utazás – 2008


Pintér András: Postojnai barlang, Trogir, Solta, Omis, Split, Krka, Sibenik, Plitvicei-tavak – Szlovénia, Horvátország – 2008


Pintér András: Csehországi utazás – 2003

Pintér András: Erdély, Székelyföld – Románia – 2007

Pintér András: Korzikai utazás – Franciaország – 2006

Pintér András: Londoni utazás – 2004

Pintér András: Mátra túra – 2007


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár