Szekeres István – Stevie: Szerbián, Macedónián át Görögországba – 2015

Szekeres István – Stevie: Szerbián, Macedónián át Görögországba – 2015. 06.

Itt a legújabb frissítés a csaknem másfél évtizede létező leíráshoz. Idén, úgy tűnik, nincsenek számottevő változások a tavalyi helyzethez képest, de néhány ponton azért aktualizáltuk a szöveget. A frissítés az Index fórum “Autóval Görögországba” topikjának lelkes tagjait dicséri, akik a legfrissebb infókat osztották meg.

Jó utat 2015-ben is.

(A bulgáriai útról külön írásban lehet olvasni. A bevezető részében ezzel megegyező anyag innen is elérhető >>)

 

Tartalom

Pénzváltás            
Tankolás  
Ingyenút 
Rendőrök  
Közbiztonság 
Éjszakai vezetés       Navigációs berendezéssel
Pihenőhelyek, büfék   
Szállás

Budapestről indulva az M5-ös teljesen rendben van,  egészen a határig levisz az autópálya. Az utolsó benzinkút (ÖMV) éppen a határon van. A határ túloldalán, Szerbiában, szép új MOL-kúton tudunk tankolni. Nem érdemes reménykedni, rég volt az az idő, amikor Szerbiában lényegesen olcsóbb volt az üzemanyag, ma nincs lényeges különbség az árak között, néha az is előfordul, hogy éppen Magyarországon alacsonyabbak az árak. Az üzemanyagárakról külön FAQ szól.
 

 
A határátlépés kifelé nem sok idő, ha éppen nem a vendégmunkásokkal mozgunk együtt. Ha a balsors minket régen tép, kerüljünk Tompa, Ásotthalom vagy Tiszasziget felé — lásd a részletes leírást a FAQ rovat elején. 

A határokon nem szokás kötözködni egyik oldalon sem. A magyar oldalon arra kell vigyázni, nehogy beálljunk az ÁFA-visszatérítéses sorba. Ezt arról lehet felismerni, hogy csak szerb rendszámú autók állnak benne, többnyire csúcsra pakolt csomagtartóval.

A szerbek (és a macedónok, görögök is) elfogadják a magyar személyi igazolványt útlevél helyett.

A határ szerb oldalán folytatódik az E75 autópálya. Áthaladunk egy épülő autópálya kapun, de itt még nem szednek pénzt. (Ha ez változna, azonnal frissítem a leírást.) A sztráda dél felé vezető pályája már kissé elöregedett,  több szakaszon is szőnyegezik, ez azonban nem okoz számottevő időveszteséget. Hazafelé majd az újonnan átadott oldalon jövünk, az sokkal jobb minőségű.

Újvidék előtt érünk az első díjfizető kapuhoz, itt (személyautóval) 330 dínárt kérnek. Fizetni kártyával is lehet – és érdemes is. Tudunk még euróval is fizetni, de az egész úton néhány száz forintot bukunk, ha ezt a megoldást választjuk, ráadásul vagy centeket, vagy dínárokat kapunk vissza, amivel nem sokra megyünk, pláne hazafelé úton.

A szerb autópályadíjak rendszeres frissített listája itt található:

http://www.amss.org.rs/index.php?option=com_content&view=article&id=176&Itemid=139

Görögország felé a Novi Sad -Subotica, a Beograd – Novi Sad, a Beograd – Nis és a Nis -Leskovac díjakat fogjuk fizetni.

Az I-es oszlop a személyautók és motorok díja, a II-es az utánfutós autóké. A mikrobuszoknál, kisteherautóknál (3.5t alatt) és egyéb félszerzeteknél a teljes magasság számít: ha 190 centinél alacsonyabb az autó, akkor I-es kategória, ha magasabb, akkor a II-es. A gyakorlatban ami nálunk személyautó, az ebben a rendszerben is az.

Egy dínár kb 2.6 – 2.8 forint (2015. 07).

Elhagyjuk Újvidéket, majd a következő díjfizető kapunál (kb 15 kilométerrel a beskai Duna híd után) újra fizetünk, most 240 dínárt, és hamarosan megérkezünk Belgrádba.

Belgrádot két útvonalon is magunk mögött hagyhatjuk: nemrég elkészült a belgrádi elkerülő, az Obilaznica. Ha csak haladunk tovább az autópályán, akkor gond nélkül megkerüljük Belgrádot: szépen követjük a Nis kiírást, és kb 40 kilométer múlva meg is érkezünk a város túlfelére, éppen oda, ahol a Belgrád-Nis autópálya kezdődik.

Ez így teljesen egyszerű. Ki a fene akarna egy másfél milliós, ismeretlen balkáni nagyvárosban bolyongani, ha egyszer meg is lehet kerülni?

Belgrád azonban különleges város: a várost középen szeli át egy kiváló minőségű, soksávos, szintbeli kereszteződések (lámpák) nélküli gyorsforgalmi út, aminek a nagy részén a 80 km/h az engedélyezett, de az elején és a végén az autópályás 120-at lehet tolni.

Nézzük meg térképen:

 

 

A kép bal felső sarkából, Szabadka/Újvidék irányából érkezünk az E75 autópályán, és a kép jobb alsó sarkán távozunk Nis irányába. Jól látható, hogy Dobanovci és Bubanj Potok között kell közlekednünk: az elkerülő bizony szemre is jóval hosszabb, mint a képen a két csomópontot összekötő sötétkék vonal, ami a városon keresztül vezető gyorsforgalmi utat jelöli.

Ezt az elkerülőt bizony nem a tranzit utasok életének megkönnyítésére tervezték, hanem kifejezetten csak arra, hogy az átmenő forgalmat, elsősorban persze a teherforgalmat kivezessék a belvárosból, és ezzel javítsák a belgrádiak életminőségét.

Mivel az elkerülő utolsó 10 kilométere nem készült el, ott gyakorlatilag lakott településeken áthajtva, még egy lámpás kereszteződést is beiktatva tudunk csak haladni.

Nekem az a javaslatom, hogy a városon keresztül, a gyorsforgalmi úton közlekedjünk.

Ez a szakasz kb. 10  kilométerrel rövidebb, és normál forgalmi viszonyok mellett időben is 10-15 percet nyerünk, miközben alkalmunk van egy pillantást venni Belgrád néhány nevezetességére, például a nemrég megépült Belgrádi Aréna sportcsarnokra, vagy a belvárosra (a Gazella-hídról balra nézve). Belgrád egyébként még egy kis kitérőt is megérhet:  Szekeres István – Stevie: Miért menjünk Belgrádba? – Szerbia – 2012

Mivel a várostervezők célja egyértelműen a tranzit kiszorítása volt, a kiírásokkal is igyekeztek úgy trükközni, hogy csak az találja meg a gyorsforgalmi utat, aki eléggé elszánt.

Nézzük, mire kell figyelni.

A beskai híd utáni díjfizető kapunál tartottunk. Hátradőlve, nyugisan haladunk, amíg csak meg nem látjuk ezt a táblát:

 

Ez az “ébresztő,” hogy hamarosan utat váltunk. Még Belgrád előtt egy sávra szűkül az autópálya, ahogy Batajnica magasságában építik a csomópontot, majd elérünk a Dobanovci lejáróhoz, ami így néz ki:

Látjuk a táblaszövegezők trükkjét: a Belgrád feliratot legalulra bújtatták el, miközben az E75 és Nis roppant hívogatóan a tábla fő helyét foglalja el. De minket nem lehet könnyen becsapni, pedig még azt a trükköt is bedobják, hogy a repülőtér jelét is kiteszik a táblára, és nem nagyon hangsúlyozzák, hogy egyfajta alternatív tranzit útvonalról van szó:

 


A következő kép pedig már maga a kihajtó. Itt észnél kell lennünk: a lehajtó azonnal ketté válik. Nekünk a Belgrád útirányt kell követni:

Ez a lehajtó rátesz minket a Zágráb-(Sid)-Belgrád autópálya bevezető szakaszára. A nehezén túl is vagyunk: csak szépen egyenesen haladunk, nem kell sehová letérnünk. Időnként egy-egy Nis tábla erősít meg minket arról, hogy jó felé járunk.

A várost elhagyva egy durva emelkedő és egy lejtő váltja egymást, és hamarosan megérkezünk az újabb autópálya kapuhoz – akik az elkerülőt választották, itt csatlakoznak hozzánk. Ennél az autópálya kapunál csak a bódéban ülő jegykiadó melletti automatából kijövő bilétát kell elvennünk, fizetni majd Nisnél fogunk, nagyjából 200 kellemesen eseménytelen kilométerrel később..


A jegy

A Belgrád-Nis autópálya európai minőségű, a kijárókat éjszaka gyönyörűen kivilágítják. 

Nis előtt újra kapu, elveszik a bilétánkat és kérnek 730 dinárt.

Megyünk tovább, pár kilométer múlva két útirány közül választhatunk: Skopje-Thessaloniki illetve Sofia-Pirot van kiírva.

Mi maradunk a szaloniki autópályán, és hamarosan egy újabb kapunál 190 dínárt fizetünk.

Mind az öt eddig említett kapu után közvetlenül állhatnak rendőrök, akik néha kiintik az autókat.

Az autópálya Leskovac előtt ér véget, azaz kb 40 kilométer múlva. Innen sima kétsávos országúton haladunk Macedónia felé, de aztán az utolsó 30 kilométer a határ előtt újra sztráda lesz. Az út végi jó minőségű, de nagy a forgalom, sok a kamion. Több helyen is építik az új pályát, jelenleg (2014. 07.) Vranje magasságában van komolyabb terelés: aggódni nem kell, minden világosan és okosan ki van táblázva, nem lehet eltévedni. Az időveszteség sem sok, az utazók 10-20 percre becsülik.

A macedón határátkelés nem szokott problémás lenni, a határőrök néha egy magyar “Jó napot” köszöntést is megeresztenek. A határon nem kell fizetni semmit, és általában a vámvizsgálat is formális, azaz éppen csak belenéznek a csomagtartóba, vagy még azt sem. Bár nemrég még vízum kellett Macedóniába, most már a sima személyi is elég.

Előfordult, hogy a macedón határon kérték az utasbiztosítást is, mivel Macedónia és Magyarország között csak alapfokú egészségügyi megállapodás van érvényben. (Azaz ha nagyon haldoklik valaki, nem hagyják meghalni, de minden más szolgáltatás fizetős a külföldieknek, és jó drágán számlázzák ki, csakúgy, mint Görögországban, így az utasbiztosításon amúgy sem érdemes spórolni.)

Macedóniában szinte rögtön autópálya kezdődik, jók a kiírások, nekünk az Athen feliratot kell követnünk. Elhaladunk Szkopje mellett, és mire belelendülnénk Macedóniába, már ott is állunk a görög határon 🙂

Útközben három autópályakapu is lesz, de egyszerre mindig csak keveset kell fizetni, egészen pontosan 60 + 80 + 60 dénárt. (1 EUR ~= 60 MKD.) A legegyszerűbb fizetési mód itt is a kártya, a rendszer megbízhatóan és korrektül működik. Akinek nincs kártyája, euróban is fizethet, úgy mindhárom kapunál 1.50-et számolnak fel. Annyi kitétel van, hogy 50 centesnél kisebb névértéket nem fogadnak el. Cserében a visszajáró sem lesz tele aprópénzzel.

A görög határ előtt kb 15 kilométerrel van a többek által ajánlott “RT Petrol” benzinkút, ahol olcsón lehet tankolni, normális shopja és tiszta wc-je van. A határ közvetlen közelében, egy kaszinó társaságában is székel egy töltőállomás, amit szintén sok honfitársunk használt már utazása során. Ez azonban túlságosan frekventált helyen van a pihenéshez.

Macedóniában jelentősen olcsóbb az üzemanyag, mint Görögországban. A kút kitüntetett helyzete miatt néha kicsit variálnak, az üzemanyagpisztoly levétele előtt érdemes tisztázni, működik-e a kártya terminál, illetve mennyibe kerül az üzemanyag euróban fizetve. 

A határ után folytatódik a jó út, és a forgalom is kicsi. Hamarosan döntést kell hoznunk: Thessaloniki illetve Athén felé mehetünk tovább. Ha a déli területekre tartunk, irány Athén, ha a keleti részekre (pl Asprovalta), akkor Thessaloniki.

FAQ

 

Vendégmunkások az úton



Az autóval délre indulók nyaralását minden évben megnehezítik a Nyugat-Európából Dél-Kelet Európába szabadságra hazautazó vendégmunkások. Győrffy Árpád 2012-es írása és “inváziós naptára” itt található:


http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=1403


Bár a táblázat nincs frissítve, a tendenciák egyértelműek: a “piros betűs napokon” érdemes Röszke helyett valamelyik alternatív átkelőt választani. Szóba jöhet Ásotthalom, Tompa vagy Tiszasziget.


1)  Ásotthalom jelenti a legkisebb veszteséget időben és kilométerben is. Budapest felől érkezve az autópályán Szeged után a 166-os lejárónál kell letérni az 55-ös útra, ahol Baját jelzik útiránynak. Ezen az úton a Mórahalom kiírást kövessük. Mórahalom központi körforgalmában már tábla jelzi az átkelőt, a Vám/Zoll tábla mellett a szerbiai oldalt (Backi Vinogradi) jelölve. Nem sokkal a körforgalom után jobbra le kell térni, ezt újabb tábla is jelzi, de többen is túlmentek már itt figyelmetlenségből. Mórahalmot elhagyva az út sok helyen új építésű, de keskeny, helyenként inkább erdei csapásnak tűnik.


Az ásotthalmi átkelő csak 7 és 19 óra között üzemel, és csak magyar vagy szerb okmányokkal lehet rajta átlépni.

A szerb oldalon sárga táblákon jelzik az autópályát: áthaladunk Királyhalom (Backi Vinogradi) és Hajdukovó településeken, majd Palics magasságában hajtunk fel. Ne ijedjünk meg, korábban egyszer már egy felüljárón átmegyünk a pálya felett, de ott nincs csatlakozási lehetőség, nem mi néztük el…


Csúcsidőben Ásotthamon is kialakulhat torlódás, de többnyire fele annyi idő alatt át lehet jutni, mint Röszkénél.


Az ásotthalmi kerülő távolságban alig pár kilométer többlet, de a letérés és a lakott településeken autózás miatt kb fél óra plusz menetidővel kell számolni.

2) Alternatíva még a tompai átkelés is, ez további kb 20 kilométerrel van nyugatabbra, de éjjal-nappal működik. A várakozási idő gyakran itt a legrövidebb, de ez persze napi szerencse kérdése. Ha Tompát választjuk, a szerb rész néhány kilométeren belül bemegy Szabadkára. Egészen addig megyünk egyenesen előre, egyre városiasabb környezetben, amíg el nem érünk egy T-kereszteződéshez (Zagrebacka és Maksim Gorki sarok). Belgrádot ugyan jobbra jelölik, de mi okosabbak vagyunk, és balra megyünk: pár lámpa után bal kéz felől meglátjuk a Pátria szállodát, itt térünk le jobbra a Zentai útra (Sencanski put). Ez egyenesen kivisz az autópályára (kb 20 km), egy idő múlva már jelzik Újvidéket (Novi Sad) és Belgrádot a szokásos nemzetközi autópálya szimbólum társaságában.

3) Szintén alternatíva lehet a Szegedtől keletre eső Tiszasziget átkelő: elsősorban a Dél-Kelet Magyarországról érkezőknek. Itt is csak magyar és szerb állampolgárok juthatnak át, és ők is csak 7 és 19 óra között, ellenben várakozni szinte soha nem kell.

Ha Budapest felől érkezünk, még Szeged előtt térjünk le az autópályáról (Hódmezővásárhely, Arad és Szeged-észak van kiírva), majd az 5-ös utat követve menjünk be Szegedre. A városon belül kövessük a 43-as utat (nem az új M43-as autópályát, hanem a régi “sima” 43-ast): nagyon jól ki van táblázva, itt már Makó és Bukarest a két kiírás. Nem sokkal a város végét jelző tábla után lesz a letérés, itt jelzik a Vám/Zoll táblával Tiszaszigetet, illetve szerbiai párját, Djalát. Djalából Magyarkanizsán (Kanjiza) vezet az út, és Bácstopolya (Backa Topola) előtt hajtunk fel az autópályára.  

Ez azért jelentősebb kerülő, kilométerben is hosszabb, át kell evickélni Szeged belvárosán, a vajdasági részen pedig elég sokat megyünk autópálya helyett másodrendű utakon. Persze ez is sokkal jobb, mint Röszkénél aszalódni…

Mi a helyzet a dínárral, a dénárral és a bankkártyákkal?

Mivel Szerbiában mind az útdíjak, mind az üzemanyag fizethetőek bankkártyával, dínárra voltaképpen nincs is szükség. A kisebb útmenti éttermek azonban nem fogadnak el kártyát, az eurót pedig úgy váltják, ahogy nekik tetszik, így mégis érdemes lehet dínárt váltani a határon annak, aki sejti, hogy a benzinkutakon kívül is meg akar állni abrakolni. 
 
Mind a szerb, mind a macedón határon éjjel-nappal működnek pénzváltók. Szerbiában a “Menjacnica” feliratot keressük (a vámostól kigördülve, kb 100 méterre van egy házikó, zöld Agronbanka felirattal, ott néha beszélnek magyarul is), a macedón határon pedig simán a “Change” felirat jelzi a pénzváltót.

A pénzváltókat mindenhol egyértelmű megtalálni.
 
A határra települt pénzváltók városi kollégáiknál 2-3 százalékkal rosszabb árfolyamon dolgoznak, de legalább nem kell idegen városokban tekeregnünk.
A főbb nemzetközi kártyák gond nélkül használhatóak. (Visa, EC/MC, Maestro, stb.)

Mit, hol és hogyan lehet tankolni az úton?

Mind Szerbiában, mind Macedóniában egy picivel olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk – legalábbis többnyire. A különbség nem nagy. 

Itt egy rendszeresen frissített, tájékoztató jellegű link az aktuális szerb üzemanyagárakról:

http://www.lukoil.rs/

Az “Autoput” fülre kattintva az autópályás árakat találjuk. Az oldal nyilván a Lukoil árait mutatja, de Szerbiában igazából alig van különbség az egyes kutak árai között, függetlenül az olajtársaságtól.

Szerbiában gázolajból kétféle is van, mindig válasszuk a drágább, Evro Diesel vagy Extra Diesel változatot. A sok kúton kapható D2 nevű olcsóbbik üzemanyag nem való a korszerű dízelmotorokba, munkagépek, traktorok üzemanyaga.

Ami a benzint illeti, a kútfejen a BMB felirat jelenti az ólommentes üzemanyagot. (A Zastavák miatt egy-egy kúton ott még van ólmozott is.) Az ólmozatlan benzin neve “bezolovni”. Szinte minden benzinkút árul prémium üzemanyagokat is, a hagyományos változat áránál pár dínárral drágábban. Az üzemanyagok minősége nem rosszabb a magyarnál.

Macedóniában “márkás” kutat ne keressünk, a Makpetrol kék-sárga kútjai viszont teljesen megbízhatóak. Friss árak náluk is a honlapon:

http://makpetrol.mk/index_mk.asp

A görög határ előtt kb 15 kilométerrel van egy RT Petrol feliratú benzinkút, itt érdemes teletankolni, mert a határ túloldalán sokkal drágább az üzemanyag. 

Görögországban a határ után 22km-rel van az első tankolási lehetőség. Az út mindkét oldalán van egy állomás, de éjjel csak a határ felé tartó oldalon van nyitva. Persze vissza lehet fordulni.


Fizetőkapu Újvidék (Novi Sad) előtt

El lehet-e kerülni a fizetős autópályákat?

Igen, csak éppenséggel nem érdemes. Magyarországon még csak-csak alternatíva az 5-ös út, de Szerbiában már nagyon sok időkiesést jelent az alternatív útvonalak használata. Nemcsak hosszabb a leküzdendő távolság, de az utak minősége is problémás, különösen a hegyi szakaszokon. A kalandvágyók azért letérhetnek az autópályáról – de egy jó térképre szükségük lesz. A magyar határ utáni MOL-kútnál például lehet részletes Balkán térképet kapni – de még egyszer hangsúlyozom: a térképen egyszerűnek tűnő kerülőút a valóságban több óra időveszteséget, és számos új ősz hajszálat eredményez.

Tényleg olyan rettenetesek a szerb rendőrök?

Az esetek döntő többségében a legcsekélyebb kifogás sem érheti őket, tisztességesen végzik a dolgukat. Más kérdés, hogy a Magyarországon megszokottnál több helyen lehet rendőrt látni.

A rendőrök sötétkék  egyenruhát, fehér tányérsapkát és széles, fényvisszaverős fehér mandzsettát viselnek. A rendőrautók fehérek, Policija felirattal. A tipikus rendőrautó a Peugeot 307 és 308; az ország belseje felé a Peugeot-k mellett új Fiat Puntók is feltűnnek. Előfordulnak még ősi, kék-fehér Zastavák, de vannak régi Mitsubishi Lancerek és újabb, “Florida” névre hallgató Yugók is.
 
A rendőrök általában lézeres radarpisztollyal dolgoznak az út mentén, néha a felüljárókról mérve. A gyorshajtókat azonnal kiintik, és a helyszínen kell bírságot fizetni.

Új gyakorlat, hogy menet közben, kamerával szűrik ki a gyorshajtókat. A megengedett sebesség alatt egy picivel haladnak, és az őket megelőző autók után mennek. Ezek civil autók, nincs rajtuk semmilyen jelzés. A “flotta” autói BMW M3, M5, Peugeot 607 2.7 HDI, Skoda Superb 2.8 V6, Volkswagen Passat 2.0 TFSI és 3.2 FSI.

Cikk (szerbül) képekkel, hogy hogyan ismerjük fel a kamerás rendőrautókat:


http://www.b92.net/automobili/istrazujemo.php?nav_id=330656

Ha már itt tartunk, a sebességet elég sok helyen ellenőrzik, de csak gyorshajtás esetén állítanak meg. A szembejövők szoktak előre villogni.

Ha a rendőrök megállítanak minket, az még nem ok az aggodalomra. Ne nyissuk rájuk az ajtót, mert azt Szerbiában és Macedóniában is fenyegetésnek veszik. Tekerjük le az ablakot és bájmosoly. Többnyire megnézik az útlevelet és udvariasan elköszönnek. 

Néha-néha elkérik a mentődobozt, az izzókészletet, a háromszöget, a poroltót és a vontatókötelet. Bár e két utóbbi tétel Szerbiában sem kötelező tartozék, ha megvan és meg tudjuk mutatni, az még mindig egyszerűbb, mint egy szerb rendőrrel mindenféle idegen nyelveken vitázni.

Szokták kérni a zöldkártyát is, ami egyébként Macedóniában is kötelező és Görögországban is hasznos. A biztosítónk ingyenesen köteles kiadni. Nemzetközi jogosítványra viszont egyik országban sincs szükség.

A büntetések összege nemrég jelentősen megemelkedett, elérheti a 100-200 eurót is. További szopatás, hogy nem lehet a helyszínen fizetni, csak csekken — amíg nincs a csekk befizetve, elteszik az úti okmányunkat. Ez különösen kellemetlen lehet éjszakai vagy hétvégi autózáskor. A gyakorlat azt mutatja, hogy a rend szerb őrei hajlamosak némi rugalmasságot tanúsítani — nagyjából a büntetési összeg feléért.

Idevágó írás rettegni vágyóknak:

http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=1027

 

Hát a macedón rendőrökről mit kell tudni?

Kevésbé érezhető a jelenlétük, mint Szerbiában, viszont ők is dolgoznak. Általában az autópálya lehajtók közelében mérnek, szintén radarpisztollyal, és rögtön a helyszínen bírságolnak. A bírság összege náluk is elérheti a 100 eurót. A macedón rendőrök is hajlamosak saját zsebre dolgozni, ekkor 20-50 euro a tarifa.

Milyen a közbiztonság a szerb és a macedón utakon?

A közbiztonság mindkét országban a magyarhoz hasonló színvonalú. A rendőrség a tranzit útvonalakat a szokásosnál is jobban biztosítja. Ezzel együtt előfordulhatnak a külföldiekre utazó bűnözők, így bizonyos helyzeteket célszerű elkerülni – nyilván nem jó ötlet éjszaka, egy kivilágítatlan parkoló közepén készpénzt számolgatni.

Érdemes-e éjszaka vezetni?

Ha nem ez lesz az első éjszakai autós túránk, akkor igen. A forgalom kisebb, a hőség nem olyan zsibbasztó, a határokon gyorsabban át lehet jutni. A benzinkutak, shopok, éttermek nyitva vannak, a biztonság éjjel is jó. Arra azért ne számítsunk, hogy éjszaka kevesebb a traffipax 🙂

Az éjszakai vezetés, pláne ismeretlen tájakon azért elég stresszes tud lenni. A legtöbb időt délen, a Leskovac-Kumanovo szakaszon és a SRB-MK határon spórolhatjuk meg az éjszakai etappal.

Működik-e a navigáció?

Működik. Az általunk használt főbb útvonalak fenn vannak a Google Maps térképen, és így minden olyan alkalmazáson, ami azon alapul. A tervező algoritmusok Belgrádnál hajlamosak az elkerülőre terelni minket, de ha követjük a leírásban ismertetett letérést, akkor pár kilométer múlva megadja magát, és szépen a “régi” úton tervez újra, a Gazella-hídon keresztül.

Más navigációs rendszerek gyakran régi, hiányos, pontatlan térképeket használnak ebben a térségben. Mielőtt rájuk bíznánk magunkat, vessük össze az útvonal ajánlatukat egy online tervező ajánlatával, pl. viamichelin.com.


Mit és hol lehet az úton enni-inni?

Magyarországon nyilván mindenki meg tudja oldani magának. Szerbiában üdítőt a benzinkutaknál mindenhol lehet venni. A Coca-Cola termékek simán kaphatóak mindenfelé, de én ajánlom a szerb Next és Golf gyümölcsleveket, illetve a Knjaz Milos ásványvizet, mert kifejezetten finomak.

Újvidékig két nagyobb vendéglátóipari komplexum esik útba, mindkét helyen benzinkút, kulturált wc és étterem/kávézó működik.


Márciusban még kicsit kihalt a Lozovicska Cseszma

Belgrád után az autópályakaputól kb 20 kilométerre van egy kellemes pihenőhely: EKO – görög – benzinkút, shop, tiszta, bár pottyantós wc, rendezett parkoló és autószerviz is egyben.

Ha bírjuk még negyven kilométert, Lozovicska Cseszma néven igazi étterem vár minket. Nem érdemes a Michelin-csillagokat számolgatni, de az útmeni éttermektől elvárható szintet tudja. Az árak tűrhetőek, egy szendvics kb 1 euró, egy rendes főétel 4-5 euró. Az éttermet az autópályán előre jelzik. Ne lepődjünk meg, az előtte lévő benzinkút parkolóján keresztül tudunk behajtani.

Hasonlóak az árak a Leskovac és Kumanovo közötti országúton, ahol szintén van egy-két kellemes, teraszos, európai színvonalú vendéglátóhely az út mentén.

Közben találunk még egy útmenti McDonald’s-ot is Belgrád után kb 50 kilométerrel, de aki a Balkánon BigMac-et választana pljeszkavica helyett, az komolyan gondolkozzon el azon, jó helyre indult-e nyaralni 🙂

Nem említettem külön, de a nagyobb benzinkutaknál is van lehetőség a kulturált étkezésre. Különösen patyolattiszták és gusztusosak az ÖMV és MOL kutak éttermei.

A fentebb említett összes hely éjjel-nappali nyitvatartású.

Hol lehet az úton megszállni?

Van ugyan jónéhány fogadó az úton, ezekben azonban tapasztalatom szerint nem lehet előre szállást foglalni. Kifejezetten az alkalmi, az útról beeső vendégekből élnek, ezért nemhogy weblapjuk nincs, de olyan telefonjuk sem, amit világnyelveket beszélő recepciósok kezelnének. A vendégmunkások inváziója alatt így is, úgy is tömve vannak, gyakran még a parkolóban is az autókban alszanak az emberek.

Érdemes talán Belgrádban megszállni, akár egy teljes napot is a Budapestre sok szempontból hasonlító szerb fővárosban tölteni, de sokan inkább délebbre, “félúton” keresnek szállást. Nekik elsősorban a Nistől délre eső szakaszt ajánlom: az autópályától érdemes néhány kilométert letérni, és Niska Banjában, esetleg még délebbre, Vranjska Banjában aludni. Ezek termálfürdőikről nevezetes üdülőtelepülések, kicsit egyszerűbbek és szürkébbek mondjuk Bükfürdőnél vagy Zalakarosnál, de sok a kiadó szoba, foglalás nélkül is kellemes szállást találhatunk magunknak, és egy kellemes, kulináris élvezetekben gazdag estét tölthetünk el Dél-Szerbiában. A verseny miatt itt egy-egy kétágyas szoba 20-25 euró körül is megkapható.

Macedóniában ugyan a szolgáltatásokkal, tisztasággal nincs gond, de az árak lényegesen magasabbak lehetnek.

Szekeres István – Stevie

Szekeres István írásai az Útikalauzban >>   

Szekeres István blogja: Hurrabulgaria.blog.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Hurr%C3%A1-Bulg%C3%A1ria-a-bolg%C3%A1r-tengerparton-nyaralunk/374681519270902

 

Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Görögországról >>  

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Ha értesítést kérsz a legújabb írásainkról,iratkozz fel az Útikalauz hírlevelére 

 

Légy te az első hozzászóló a(z) "Szekeres István – Stevie: Szerbián, Macedónián át Görögországba – 2015" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár