Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina - Ferences kolostorok - 2004. október

A mai Bosznia-Hercegovina területén a 14. század közepén hozták létre az első kolostorokat, hogy a bogumilok befolyása alá került keresztényeket jó útra térítsék.
A harminc kolostorból három működött tovább a török idők alatt is folyamatosan. A rendházak és a szerzetesek voltak a egyetlen összekötőkapocs Bosznia és Európa között. A szerzetesek Velecében, Ausztriában vagy Magyarországon tanultak, ezekről a helyekről is nagyon sok emléket őríznek a kolostorok könyvtárai. Az ország 19. századi megszállása (okkupációja) alatt az ausztriai, magyarországi rend saját befolyása alá akarta vonni a kolostorokat, de akkor is megőrízték önállóságukat.

Ma is maguk alakítják életüket. Amikor például a mostari Öreg-hídat 2004. augusztusában újra avatták, ott voltak a képviselőik, miközben a horvát katolikus püspökségek a meghívás ellenére sem képviseltették magukat.
Mi belenőttünk ebbe az országba, együtt vagyunk az itt élőkkel - mondta Nikica testvér Fojnicában, amikor a különböző vallásúak együttéléséről faggattuk. Szívesen összeadják a párokat akkor is, ha valamelyik más vallású. A gyerekek megkeresztelésénél sem számít, hogy az egyik szülő nem katolikus vallású. Pedig bőven találhatnának például indokot a nemre. Ha mást nem, a háború okozta szenvedést. Fojnicában például két szerzetest ölt meg egy más vallású katona, aki azóta már letöltötte a büntetését. A szerzetesek megbocsátottak.

Fojnica
A kolostor 15. századi épülete elpusztult, a ma állót 1889-ben építették 1 kilométerre a régi helyétől. A formához mintaként a Szent Péter bazilikát vette az építész. A kolostor könyvtárában 40 ezer könyv van, köztük több ősi kódex. Itt látható az egykori nemesi családok és a városok címerének gyűjteménye. A dokumentumok között 4000 török nyelvű, köztük 1463-ból az a szultáni oklevél, amelyben a ferencesek engedélyt kapnak a szabad működésre.

Az utolsó háború előtt mintegy hatezer muzulmán és ötezer katolikus élt a városban. A háború alatt a katolikusok száma húszra csökkent, mert a többség elmenekült. Ma ismét háromezer-ötszázan vannak.
A településen gyógyvíz is található, amely az egész egykori Jugoszláviában néprszerű. Főleg a reumára hatásos. Sípálya is van a település közelében

Kresevo
A kolostor szinte egy vasgyár közepén található, ami érthető is, hisz a térség életét alapvetően meghatározta a város körüli hegyekben bányászott vasérc, de aranyban, ezüstben sem szűkölködtek. Az itt készített ötvösremkeket Dubrovnikon keresztül szállították a világ más vidékeire.
A kolostor épülete az elmúlt századokban háromszor égett le. A ma láthatót kb. száz éve építették. Később az öreg templomot is felakarták újítani, de annyira tönkrement, hogy nem volt értelme. Így aztán az 1970-es években inkább újat építettek. A korra jellemző tágas, világos, mondhatnánk panel jellegű építmény, amit a helyi iparosok díszítettek a belső berendezéssel. A festményeket is a szerzetesek készítették külföldi tanulmányaikon szerzett ismereteik alapján. A képek kicsit a 60-as, 70-es évek hazai szocreál alkotásaira hasonlítanak.
Nagyon érdekes, a kolostorban berendezett múzeum.Afféle vegyes helytörténeti gyűjtemény. Néhány szobában az itt élő népek legutóbbi századait mutatják be képekkel, eszközökkal. Van egy külön ipartörténeti rész, ahol a környéken szinte kizárólagos kézművesség eszközeit - köztük egy komplett kovácsműhelyt láthatunk. Az egyháztörténeti részben gyönyörű ötvösmunkák, feszületek, képek.
A gyűjtemény talán legkülönlegesebb része a bejárati folyosó vitrineiben látható öngyújtó gyűjtemény. A kolostor egyik szerzetesének volt a hobbija az öngyújtók gyűjtése. Amikor híre ment, rengeteget küldtek, ajándékoztak neki. Az anyag egy része látható a tárlókban. A több száz darabos gyűjteményből kiderült, hogy a készítőknek határtalan volt a fantáziája. Sok más mellett van szuperszónikus rakétát, a páncélos vitézt, a csacsit, sellőt, pisztolyt formázó gyújtó.

Kraljevska Sutjeska
A település és maga a kolostor és a templom nagyon szép helyen van. A török időszak előtt itt volt az ország politikai és kulturális központja, a bosnyák királyok székhelye volt. A kolostor a török idők alatt is megőrizte jelentőségét. Itt székelt az oszmán fennhatóság alatt lévő területeken - így a magyar hódoltsági részen - lévő ferences kolostorok rendfőnöke.
Hatszáz éve épült kolostort és templomot a török időkben lerombolták, több újjáépítés után a ma álló rendház 1891-ben, a templom 1906-ban épült. A magyar kapcsolatoknak számos tárgyiasult bizonyítékát láthatjuk a templomban és a kolostorban. A mennyezeti freskó egyik szögletéből például Szent Erzsébet néz le ránk. Az oltár közelében áll egy Magyarországról kapott kisebb orgona a középkorból.

A kolostor múzeuma most is nagyon sok értéket őríz. Látogatókat előzetes bejelentkezés alapján fogadnak, de a messziről jött vándort biztosan nem küldik el akkor sem, ha nem szólt előre.

A gyűjtemény anyagainak többsége egyházi kötődésű, de vannak például a középkori életet bemutató makettek is. Nagyon szép festményeket, egyházi és világi célú ötvösmunkákat őríznek a tárlókban. Köztük több őrzi a binzáci hatásokat mutat, de vannak meghökkentően modern felfogásban készült művek is. (Néhány példát idemásoltam.)

Az ősnyomtatványok mellett nagyon sok érdekes könyvet őríznek az újabb korokból is. Nem hiányzik a gyűjteményből a cirill betűs Lenin-összes sem.

Győrffy Árpád